A nap, amikor szinte teljesen lefejezték a lengyel kormányt

Napra pontosan tizenöt év telt el azóta, hogy 2010. április 10-én, a kora reggeli órákban Lengyelország szinte teljes politikai és katonai vezetése tragikus körülmények között életét vesztette. 

A tragédiának külön mellékzöngét adott a tény, hogy a delegáció a szovjetek által elkövetett katyńi vérengzés 70. évfordulójára tartott megemlékezni, így a gyanú óhatatlanul is az oroszokra terelődött. Különösen, hogy a 96 áldozat a hétfős személyzetet leszámítva Lengyelország politikai és katonai elitjét képviselte, államtitkárok, szenátorok, képviselők, jegybankelnök, s a vezérkar jelentős része. Az akkori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev a tragédia után személyesen nyilvánította ki részvétét: „az egész orosz nép osztozik Lengyelország gyászában.” Magyar részről Sólyom László köztársasági elnök rótta le kegyeletét.  

A katasztrófát követő években a lengyel társadalom nemcsak gyászolt, hanem válaszokat is keresett. A vizsgálatok hivatalos következtetései – amelyek szerint az időjárási viszonyok és az emberi mulasztás okozta a balesetet – sokak számára nem jelentettek megnyugtató magyarázatot. Politikai törésvonalak alakultak ki, s a tragédia a lengyel belpolitika egyik meghatározó vitatémájává vált.

A lengyel kormány vizsgálóbizottságot hozott létre a tragédia kivizsgálására. A testület vezetője éppen három éve ilyenkor, 2022. áprilisában úgy fogalmazott: a katasztrófa „az orosz fél jogtalan beavatkozásának” eredménye volt. Azonban Korábban lengyel és orosz szakértők két jelentést is kiadtak, amelyekben egyöntetűen arra jutottak, hogy emberi hiba okozta a balesetet a rossz időjárási körülmények közepette. Az ugyanakkor gyanús, hogy Oroszország nem volt hajlandó átadni a roncsokat a vizsgálat céljából.

Az elnök és feleségének fotója a moszkvai katolikus székesegyházban a katasztrófa másnapján. Forrás: AFP PHOTO / ARTYOM KOROTAYEV